Hírek, információk - biztosítás

Tartalomhoz ugrás
Elégedetlenek a magyarok az állami egészségüggyel
(2016.04.27) Biztosítási szemle

Elégedetlenek a magyarok az állami egészségüggyel, ugyanis átlagosan 320 ezer forintot költenek évente az ügyfelek magán-egészségbiztosításra - ez annak a felmérésnek az eredménye, amelyet egy biztosítótársaság végzett - írja az MTI.
A nemzetközi egészségbiztosításokat kínáló MediHelp International 1500 embert kérdezett meg online kérdőíves módszerrel arról, hogy milyen feltételekkel, miért és mekkora összegért kötnek magán egészségbiztosítást.
   A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók fele elsősorban azért döntött már vagy döntene magán-egészségbiztosítás mellett, mert elégedetlen az állami egészségügyi ellátással.
   A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2015-ben 9,68 milliárd forintért kötöttek Magyarországon egészségügyi magánbiztosítást, ami 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az átlagos biztosítási összeg 320 000 forint, ami megegyezik azzal, mint amennyit a MediHelp ügyfelei szánnak erre. A MediHelp várakozása szerint 5-10 százalékkal nő idén a piac, mintegy 5-10 ezer új ügyfél köthet biztosítást.
   A MediHelp online felmérésében résztvevők 15 százalékának már van magán-egészségbiztosítása, további 10 százalék pedig egy éven belül tervez ilyet kötni. Véleményük kialakításában szerepet játszik az is, hogy a családtagoktól, barátoktól és médiából sok rossz véleményt hallanak az állami ellátás színvonaláról.
   A magánbiztosítás egyik legnagyobb előnyének a megkérdezettek a várólisták kikerülését tartják. A magyar állami egészségügyben ugyanis egy csípőprotézis cseréjére átlagosan 366 napot, egy gerincsérvműtétre pedig 36 napot kell várni, a magán-egészségbiztosítást kötők számára ezek a műtétek viszont várakozás nélkül igénybe vehetők - tartalmazza a felmérés összegzése.
Markánsan nő a magán-egészségügyi piac
(2016.04.13) Biztosítási szemle

Mind keresleti, mind kínálati oldalról robban a magán-egészségügyi szolgáltatói piac - mondta Leitner György, a Diagnoscan vezérigazgatója egy, az egészségügyi öngondoskodással foglalkozó háttérbeszélgetésen. Markánsan nő a magánköltés az egészségügyben, az EU-n belül Magyarország a legkisebb közfinanszírozási aránnyal a lista végén áll - írja a Napi.hu.
Nem csak az egészségügyi kiadásokon belüli közfinanszírozás terén, hanem a teljes kormányzati költésen belül az egészségügyre szánt források 10 százalékos arányát illetően is az utolsók közé tartozunk Európában. Ezzel párhuzamosan, az OECD országok között viszont élen járunk a háztartási kiadásokból egészségügyre fordított 4 százalékkal - sorolta az adatokat Leitner György.

A magánköltések fele gyógyszerre megy, ezzel élen járunk az OECD országok között, 39 százaléka pedig orvosi szolgáltatásokra. Az egy főre jutó magánköltés nem egészen fél év alatt 31 ezer forintról 57 ezerre nőtt. Mindez egyértelmű jele, hogy az állami egészségügy színvonalának romlása, az egyre hosszabbá váló várólisták mind a magánegészségügy felé terelik a betegeket - tette hozzá.

A privát egészségbiztosítási piac 2012 óta mintegy 10 milliárd forintra nőtt, a következő 4-6 évben a szakértők már 40-50 milliárdos volument valószínűsítenek.

Folyamatosan nő a kereslet a szolgáltatások iránt

A magánegészségügy fejlődését sok tényező segíti, közte a nyugdíjba vonuló Ratkó-korosztály egészségügyi igényei, az érdemi változás nélkül tovább romló színvonalú állami egészségügyi ellátás, a középosztály erősödése és a kiegészítő biztosítások, valamint a pénzügyi befektetők várható megjelenése. Ugyanakkor a szabályozási anomáliák, az egyértelmű politikai állásfoglalás hiánya hátráltatja a szektor fejlődését - jegyzete meg Leitner György, aki szerint mindazonáltal mind keresleti, mind kínálati oldalról robban, és további töretlen fejlődés elé néz a magán-egészségügyi szolgáltatási piac.

A magánköltést is be kell kalkulálni az öregkorba

Miközben az OTP Egészségpénztár öngondoskodási indexe szerint a magyarok 67 százaléka szerint az öngondoskodás egyik legfontosabb formája az egészség megőrzése,  66 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással váratlan betegség esetére. Sokan azért nem tesznek félre, mert azt hiszik, elég lesz számukra az állami ellátás. Ez azonban ma már nincs így, sok esetben magánköltést is be kell kalkulálni az ellátásba - erről már Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezetője beszélt.

Mint kifejtette,10 év alatt az egészségügyi kiadások 1533 milliárd forintról 2199 milliárdra emelkedtek, az állam részesedése viszont 70 százalékról 64 százalékra csökkent, az egyéni költés évi 44 ezer forintról 78 ezerre nőtt. Az öngondoskodás szerepének előtérbe kerülése az OTP Egészségpénztári egyéni befizetések dinamikus növekedésén is látszik. Tavaly 18 ezer új tagot regisztráltak, ebben az évben már 6 ezer az új tagok száma. Összesen 228 ezer tagja van az egészségpénztárnak, 40 százalékuk azonban jelenleg a nemfizető kategóriába tartozik.

A közel 10 milliárd forintos éves befizetés 70 százaléka a munkáltatóktól érkezik, egyelőre keresik a módját, hogyan lehetne az egyéni tagok irányába tolni az arányokat - tette hozzá az ügyvezető. A pénztár könnyebb használhatósága érdekében új szolgáltatást vezettek be: mostantól egy mobil alkalmazás segítségével bármikor felölthető az egészségpénztári számla.
MediHelp: középtávon 15 százalékkal nőhet az egészségbiztosítások száma Magyarországon
(2016.03.29) Biztosítási szemle

Várhatóan 15 százalékkal, a mostani 10 százalékról 25 százalékra nőhet a megkötött egészségbiztosítások aránya a lakosság számához viszonyítva Magyarországon a következő 3-5 évben - közölte a MediHelp International egészségügyi szolgáltató pénteken az MTI-vel.
A közlemény idézi Zahal Levy-t, a MediHelp elnökét, aki kifejtette: a kockázati biztosítások piaca nemcsak azért nő, mert több lesz az emberek elkölthető jövedelme, hanem mert a nyugdíjakhoz hasonlóan, az egészségügy finanszírozását is egyre inkább a magánszférának kell átvennie. Úgy vélte, világszerte jellemző, hogy az állam nem képes megfelelő színvonalon fenntartani az egészségügyi ellátást, ezért a biztosítók és egészségügyi szolgáltatók kapcsolata elengedhetetlen, mivel a gyógyszerek drágulnak, a népesség öregszik, a régió kormányainak pedig nincs elég pénze a közegészség megfelelő minőségű finanszírozására.
   A MediHelp tapasztalata szerint Nyugat-Európában jóval fejlettebb az öngondoskodás, átlagban az emberek 90 százaléka rendelkezik valamilyen magán egészségbiztosítással. Eközben Magyarországon a portfolio.hu és a Gemius által megkérdezett 1700 felnőtt internetező csupán 18 százalékának van egészségbiztosítása, ezen belül az első három legfontosabb a diagnosztikai vizsgálatokra, valamint a szűrésekre és balesetekre köthető biztosítás. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 32 százaléka a nyugdíjrendszer összeomlásától, 18 százaléka a súlyos betegségektől tart leginkább.
   A MediHelp International a régióban Magyarországon kívül Romániában és Bulgáriában is rendelkezik irodával. A cég több mint 7500 független kórházból és klinikából álló hálózattal áll kapcsolatban, 190 országban. Az Igazságügyi Minisztérium nyilvános adatbázisa szerint a MediHelp International Kft. 2014-ben 6,66 millió forint veszteséget ért el az előző évi 4,51 millió forintos veszteség után, amit a magyar leányvállalat befektetéseivel indokolt.
Az orvosok után már a betegek is külföldre mennének
(2016.02.19) Biztosítási szemle

Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el a diplomáját vagy képesítését külföldön. Az elvándorlás miatt hazánkban arányaiban kevesebb idő jut a betegfelvételre és a diagnózis felállítására, mint Nyugat-Európában. A legújabb tendencia, hogy már a betegek is követnék az orvosokat: egyre többen keresik a külföldi orvosi kezelés lehetőségét és az azt lehetővé tevő egészségbiztosításokat - állapította meg a CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése.
Az orvosképzés tekintetében a világ vezető országai közé tartozunk, hazánkban  minden  százezer lakosra jut 15 diplomát szerző doktor, míg ez a szám például Svédországban  épphogy eléri a 10 főt.  A praktizáló orvosok tekintetében más a helyzet: míg Svédországban 4, hazánkban csupán 3 orvos jut ezer lakosra , így a magyar doktoroknak közel másfélszer több pácienst kell ellátniuk, mint a nyugati kollégáiknak. Ezt az ellentmondást a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlása magyarázza, ami 2010 és 2014 között összességében 10 000 egészségügyi dolgozót, köztük 5000 orvost érintett – ennyien mentek külföldre dolgozni. A legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság és Németország fej fej mellett, amit Ausztria és Svédország követ .

A szakemberek számának csökkenése mellett a kevés rendelkezésre álló diagnosztikai eszköz okozza a legnagyobb nehézséget. Világviszonylatban hazánkban az egyik legkisebb az egy főre jutó CT berendezések száma - egymillió lakosra mindössze 8 készülék jut - miközben az európai országok közül a legjobban teljesítő Izlandon ez a szám eléri a 40-et .

Ezen problémákat elkerülendő már nem csak az egészségügyi dolgozók veszik más országok felé az irányt, egyre több beteg is számol a külföldi gyógykezelés lehetőségével és az ezt lehetővé tevő biztosításokkal, mint a CIG Pannónia által kínált Best Doctors Egészségbiztosítás.

Azok tehát, akik nem szeretnék, hogy az államhatárok szabjanak gátat a gyógyulásuknak, saját maguk is finanszírozhatják gyógykezelésüket, és köthetnek külföldön érvényesíthető egészségbiztosítást. A három kontinensen és 70 országban jelen levő Best Doctors nemzetközi egészségügyi szolgáltató hálózata mintegy 53 ezer orvos-specialistából áll. Így világszerte több mint 30 millió biztosítottnak nyílik lehetősége arra, hogy állapotukról a szakterület legjobbjainak tartott specialistáitól kérjenek másodlagos szakorvosi véleményt, megbetegedésük esetén pedig a szakmájukban legelismertebb orvosok kezeljék őket. A külföldön végzett gyógykezelések fele Németországban történik, amit Spanyolország és az Egyesült Államok követnek. A szolgáltatás keretében leggyakoribb a rákos megbetegedések felülvizsgálata és kezelése, amit az idegsebészeti beavatkozások követnek. Az elmúlt évek statisztikái jól mutatják, hogy az elsődleges diagnózis gyakran téves volt, és az esetek közel harmadában a nemzetközi szakértő gárda eltérő kezelést is javasolt, ami ezeknél a megbetegedéseknél életmentő lehet.

Az öt legveszélyesebb betegség illetve műtéti beavatkozás – a rákos megbetegedések, a by-pass műtét, a szívbillentyűcsere, az idegsebészeti műtét és az élődonoros szerv- és szövetátültetés – esetén a biztosító fedezi a gyógyuláshoz szükséges kiadásokat a legmegfelelőbbnek tartott egészségügyi intézményben, legyen az bárhol a világon. A Best Doctors szolgáltatás keretében elvégzett kezelések átlagára igesebészeti beavatkozásoknál 70 000 euró, súlyosabb rákos megbetegedések kezelésénél pedig 170 000 euró is lehet. A külföldi gyógykezelés azonban ma már nem csak a gazdagok kiváltsága, hiszen kiegészítő biztosításként megkötve a Best Doctors Egészségbiztosítás mindössze évi 73 850 forintért cserébe esetenként 1 millió euró (egy biztosítottra a biztosítás teljes időtartama alatt legfeljebb 2 millió euró) értékig nyújt fedezetet a külföldi orvosi kezelésre.

„Egy betegség hazai viszonylatban is komoly lelki és anyagi terhet ró a páciensre, nem beszélve arról, hogy sok esetben a gyógyulás sokkal eredményesebb lehet külföldön. Svédországban például arányaiban 50%-kal több beteg gyógyul meg rákos megbetegedésből, mint Magyarországon . Egy-egy súlyos betegség esetében különösen fontos a másodlagos orvosi szakvélemény kikérése, ezt az is bizonyítja, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a Best Doctors-hoz forduló minden 6. beteg az elsőtől eltérő diagnózist kapott, az átvizsgált esetek 29%-ában pedig a korábbitól eltérő kezelést is javasoltak. ” – mondta el Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.
10 százalékkal nőhet a magán egészségbiztosítási piac
(2015.11.13) Biztosítási szemle

Magyarországon közel 30 ezer embernek van magán egészségbiztosítása. A piac értéke idén elérheti a 36,5 milliárd forintot - közölte a MediHelp International egészségügyi szolgáltató.
A közlemény szerint Magyarországon közel 30 ezer embernek van magán egészségbiztosítása, ezekből a cégek által fizetett biztosítás 65-75 százalékot tesz ki, Ausztriában ugyanakkor a lakosság 30 százalékának, 2,5 millió embernek van magán egészségügyi biztosítása.

A társaság adatai alapján a költségek és a profitcsökkenés minimalizálása érdekében évente mintegy 300-400 munkaadó választja a magyar piacon működő magánbiztosítók egészségbiztosítási termékeit, amelyek segítségével a munkából való kiesés időtartama a piaci becslések szerint átlagosan a tizedére csökkenthető.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatai szerint a magyar munkavállalók egy betegség esetén átlagosan 24 napot voltak táppénzen. A betegállomány finanszírozására tavaly 54 milliárd forintot költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), 18 milliárd forintot pedig a munkaadók.

A közlemény idézi Kovács Andrást, a MediHelp üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta: egy munkavállaló időleges kiesése a munkából átlagosan évi 1-1,5 millió forintos veszteséget okoz a munkaadó számára, ez azonban személyenként évi 300 000 forintos ráfordítással kalkulálva a tizedére csökkenthető akkor, ha a munkaadók magán egészségbiztosítást vásárolnak munkavállalóiknak, mivel az ilyen típusú ellátásban lerövidül az ellátási, kezelési idő.

Hozzátette: 2014-hez képest 20-30 százalékkal nőtt a cég ügyfeleinek a száma, a piac egészét tekintve 10 százalék alatti növekedést várnak. Az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások ma már elérik a 30-50 milliárd forintot - közölték.
A magyarok harmada kötne egészségbiztosítást
(2015.10.26) Biztosítási szemle

A magyarok közel egyharmada kötne egészségbiztosítást a közeljövőben és lenne hajlandó havi rendszerességgel néhány ezer forintot áldozni erre a célra – derült ki a Századvég Alapítvány által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számára készített kutatásból.  
A MABISZ VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján bemutatott felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tud pontosan különbséget tenni az egészségbiztosítás, a balesetbiztosítás, az életbiztosítás és az egészségpénztár intézménye között – hívta fel rá a figyelmet Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány Közvélemény- és Piackutatási igazgatója. A hazai lakosság a biztosítási termékek közül átlagosan négyféle biztosítási terméket ismer, és a háztartások jellemzően átlagosan 3-4 féle biztosítási termékkel rendelkeznek.

A friss felmérés adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint nem a hálapénzzel van a legnagyobb probléma a magyar egészségügy területén. A válaszadók 33 százaléka jelentős problémának gondolja a várólisták hosszát, 27 százalékuk pedig az orvosok és ápolók számának növelését tartja kiemelten fontosnak. A 40 és 60 év közöttiek, az iskolázottak, valamint a magas jövedelműek 74 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy adott már hálapénzt egészségügyben dolgozó személynek.

A megkérdezettek 28 százaléka vélekedett úgy, hogy a közeljövőben szándékozik kötni kiegészítő egészségbiztosítást, és 43 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem fog ilyet kötni. A termék iránt a legnagyobb nyitottság a 40 és 49 év közötti, diplomás és magas jövdelműek körében tapasztalható. Az összes válaszadó közül 58 százalék volt az, aki hajlandó lenne havonta, átlagosan közel 6900 forintot fizetni egy széles körben elérhető, kiegészítő egészségbiztosításért, ha az a szabad orvosválasztást, a várakozási idő nélküli ellátást, illetve a betegút megszervezését biztosítaná számára.

„Az őszi felmérés tapasztalatai megerősítették azt a korábbi kutatási eredményt is, mely szerint a lakosság a pénzügyi intézmények közül a biztosítókban bízik meg leginkább. Jelen felmérés alátámasztotta azt a feltételezést, hogy széleskörű tájékoztatásra van szükség az egészségbiztosításokat illetően Magyarországon. Szövetségünk ezért is döntött úgy, hogy az idei MABISZ konferencia egyik kiemelt témája éppen az egészségbiztosítás lesz. A MABISZ a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyez  a lakosság tájékoztatására – hangsúlyozta Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.
A konferencián bemutatott eredmények két reprezentatív kutatás tanulságait összegezték. Az első 2015. április-májusban készült, ennek legfontosabb témái a biztosítók iránti bizalom, illetve a felelősségbiztosítás voltak. A második, a 2015. szeptember-októberi időszakban készült felmérés fókuszában az egészségbiztosítások áltak.
Egészségbiztosítás: mi mozgatja valójában a piacot?
(2015.10.16) Biztosítási szemle

Hazánkban az egészségügyi kiadások a GDP 8%-át tették ki 2012-ben, amely összeg szinten 2166 milliárd forint volt. Ez az arány nagyjából megfelel az EU átlagnak, vagyis nem annyira drámai a helyzet, első ránézésre – állítja Lantos Csaba egészségügyi befektető, aki szerint a részletek azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak.
A hazai egészségügy állami és magánfinanszírozásáról tartott, adatokban bővelkedő előadást Lantos Csaba a MABISZ 6. nemzetközi biztosítási konferenciáján. Ebből kiderült, hogy hazánkban az egészségügyi ráfordításokat két harmadrészt (62%) az államháztartás, egy harmadrészt (38%) a magánszféra finanszírozza, szemben a magánkiadási részesedés 27%-os OECD átlagával. A magánkiadások közé a háztartások, az egészségpénztárak, a non-profit szervezetek és a vállalkozások által finanszírozott kiadások tartoznak.
A teljes egészségügyre fordított háztartási kiadások nagysága 2012-ben 631 149 millió forint volt. Ebből az out-of pocket gyógyszer kiadások tették ki a legjelentősebb részt: 320 569 millió forintot. Az egészségügyi szolgáltatási piac nagysága a teljes háztartási kiadásokból 294 430 millió forint volt.
A vállalkozások egészségügyi kiadásai 91 528 millió forintot tettek ki, amely érdemben két kategória között oszlott meg: prevenció és népegészségügy, illetve gyógyszer és egyéb nem tartós gyógyászati célú fogyasztási cikkek. A teljes egészségügyre fordított egészségpénztári kiadások nagysága ugyanekkor 59 034 millió forint volt.
Háztartásokat segítő non-profit intézetek szintén jelentős összeget, 43 845 millió forintot költöttek egészségügyi kiadásokra, ezeket az aktorokat azonban Lantos Csaba sem tudja beazonosítani.
Mekkora az egészségügyi szolgáltatási piac nagysága?
A magán-egészségügyi szolgáltatási piacot Lantos Csaba 376 454 millió forintra becsüli, amibe beletartoznak a számlára vásárolt magánszolgáltatások, a paraszolvencia, a számlára vásárolt közszolgáltatások, valamint az orvosoknak „lakásrendelésen” kifizetett összegek is. Utóbbit 144 milliárd forintra becsüli az egészségügyi szakértő.
Emellett az önkormányzat és a központi kormányzat által finanszírozott szolgáltatási piac nagysága összesen 132,2 milliárd forint. Míg az OEP gyógyító-megelőző kasszára fordított kiadásai 850,9 milliárd forintot tesznek ki. Így a teljes egészségügyi szolgáltatási piac 1 359 milliárd forintra tehető.
Valójában az orvosok mozgatják a piacot
Az állami szektor kiadásainak közel felét, 422 milliárd forintot a személyi költségek (egészségügyi dolgozók, mentőszolgálat, háziorvosok) alkotják.
Az állami orvosok nettó bére 2012-ben 86 milliárd forint volt, amihez hozzájön még a magánszolgáltatóknak számlára fizetett összeg egy része is, amit Lantos Csaba 40%-ra, vagyis mintegy 63 milliárd forintra becsül. Ennek nagyjából becslések szerint 70%-a, vagyis mintegy 44 milliárd forint a magánpraxisok nettó jövedelme.
Ha ehhez hozzáadjuk a KSH által becsült mintegy 70 milliárd forintos paraszolvenciát, valamint a már említett, mintegy 144 milliárd forintos, „lakásrendelésen” szerzett bevételt, akkor az összesen 344 milliárd forintos bevételt jelent az orvosok számára.
A KSH szerint az orvosok létszáma mintegy 26 ezer főre tehető, ez alapján egy orvos átlagos nettó havi jövedelme 1 083 519 forint.
Lantos Csaba azt is elmondta, hogy a szolgáltatás-finanszírozásra fordított, biztosítók által kifizetett összeg becslései szerint nem volt több, mint 1 milliárd forint, az önkéntes egészségpénztárak 10 milliárd forint felett költöttek, tehát van még hova fejlődnie az egészségbiztosítási piacnak, amihez első lépésben a hazai egészségügy kaotikus helyzetét kellene megváltoztatni, ami nem kis feladat.
Ezt gondolják a magyarok az egészségbiztosításról
(2015.10.15) Biztosítási szemle

A biztosítókkal szembeni bizalom alapvetően pozitív, a pénzügyi szektoron belül az első helyen állnak a biztosítók. Átlagosan 4-féle biztosítási terméket tudnak spontán említeni a magyarok, és saját bevallásuk szerint a háztartásukban élők 3-4 féle biztosítással rendelkezik. A hálapénzt a többség problémaként értékeli, a lakosság 74%-a azonban fizetett már az egészségügyi szolgáltatásért paraszolvenciát – ezek derültek ki a Századvég Alapítvány által, a MABISZ megbízásából készített felmérésből, amit a szövetség 6. nemzetközi konferenciáján mutattak be.  
A Századvég Alapítvány eddig két kutatást készített a MABISZ megbízásából. Az egyiket 2015 tavaszán, ami egy általános kutatás volt: a lakosság biztosítókkal, biztosításokkal kapcsolatos attitűdjét igyekezett felmérni. A legfrissebb, őszi kutatás az egészségbiztosításokat vizsgálta.
Az eredményeket Hígvégi Áron, közvélemény- és piackutatási igazgató mutatta be. Ezek alapján a biztosítókkal szembeni bizalom alapvetően pozitív, a pénzügyi szektoron belül az első helyen állnak a biztosítók. A tavaszi felmérésben résztvevők átlagosan 4-féle biztosítási terméket tudtak spontán említeni (lakás, élet, kgfb, baleset). Az is kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a háztartásukban élők átlagosan 3-4 féle biztosítással rendelkeznek.
A szeptember-októberben végzett országos kutatásban 1000 fő vett részt, akiket telefonon kérdeztek meg, továbbá 3 fókuszcsoportos vizsgálatot is végeztek. Ebből kiderült, hogy alapvetően kritikusak vagyunk az egészségügyi rendszerrel szemben, de a háziorvosokban, rendelőkben, állami kórházakban megbízunk.
Azt is megkérdezték, hogy miken javítanának leginkább az egészségügyben. Ebből az derült ki, hogy elsősorban a műszerek korszerűsítése, az orvosok ápolók számának növelése, a várólisták csökkentése terén látnak sürgős tennivalót az emberek, míg a hálapénz elvárása illetve betegekkel való bánásmód a legkevésbé zavarja őket.
A többség ugyan problémaként értékeli a hálapénzt, de egyfajta „szükséges rosszként” tekint rá, mégis a lakosság 74%-a fizetett már valaha. A 40-60 év közöttiek, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelműek azok, akik hajlamosabbak fizetni hálapénzt.
A kutatás arra is kiterjedt, hogy mekkora az önkéntes fizetési hajlandóság egyes kiegészítő szolgáltatásokért: például a gyorsabb időpont, jobb körülmények, kevesebb várakozás, szabad orvosválasztás, ellátás megszervezése, stb iránt. Ebből az derült ki, hogy a 39-59 évesek, magasabb iskolai végzettségűek, a jobb anyagi helyzetben lévők hajlandóak lennének fizetni ezekért, illetve, akiknek volt konkrét tapasztalata az elmúlt években az egészségügyben.
A lakosság fele- fele fizetne inkább eseti jelleggel, illetve havi rendszerességgel kiegészítő egészségbiztosításért, méghozzá maximum havonta átlag 6894 forintot. A felmérésben résztvevők 83%-a már most is rendszeresen költ egészségére, átlagosan 8857 forintot havonta.


A magyar dolgozók több mint fele krónikus betegséggel küzd
(2015.09.08) Biztosítási szemle

Minden harmadik magyar munkavállaló vitálisan kimerült, a hazai felnőtt dolgozók 55%-a krónikus betegséggel küzd. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot. Az UNIQA fittségi állapotfelmérése szerint az emberek 77%-ának életmódváltásra lenne szüksége.  
UNIQA Mobil Egészségközpont néven egyedülálló prevenciós és egészségmegőrzési szolgáltatáscsomagot kínál elsősorban a közép- és a nagyvállalatoknak az UNIQA Biztosító Zrt. és partnere, az országos magánrendelő-hálózatot üzemeltető Mediteam Zrt. Az orvosi célra átalakított kamionnal az ország bármely pontján rugalmasan és költséghatékonyan végezhetők el olyan foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, szűrések, valamint teljes körű egészségügyi állapotfelmérések, amelyeket a munkaadók korábban dolgozóik utaztatásával, illetve jelentős munkaidő-kieséssel tudtak csak megoldani.

„Az UNIQA Ausztriában a piacvezető egészségbiztosító, és itthon is az élvonalban van, hiszen a magán-egészségbiztosítások területén mi rendelkezünk a legszélesebb termékkínálattal. Stratégiai célunk, hogy a következő években tovább erősödjünk ebben a szegmensben. Ennek egyik fontos állomása a Mobil Egészségközpont elindítása. Vállalati ügyfeleinknek egy újabb, a piacon egyedülálló szolgáltatást teszünk elérhetővé, amelynek révén dolgozóik egészségesebbek lehetnek, ők pedig hatékonyabban működhetnek, ezáltal versenyelőnyre tehetnek szert – hangsúlyozta Othmar Michl, az UNIQA Biztosító Zrt. vezérigazgatója.

Az orvosi szolgáltatások szakmai hátterét a szegedi központú, de országos lefedettségű Mediteam biztosítja, amely jelenleg több mint 800 szerződött partnere 32 ezer munkavállalójának nyújt foglalkozás-egészségügyi alapellátást. Az orvosi szolgáltató vállalat – amely 2014-ben és 2015-ben is az „Év Magánrendelője” díj nyertese – évtizedek óta megbízható szereplője a foglalkozás-egészségügyi piacnak, 2002-től pedig a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának foglalkozás-egészségügyi szakorvosi akkreditált képzőhelye.
A Mediteam szakembereinek közreműködésével „házhoz szállítható” vizsgálatok között megtalálhatók a vérzsír-, vércukorszint-, illetve PSA-méréssel kiegészített általános laborvizsgálati funkciók, elvégezhető a szív-, hasi, kismedencei, illetve nyaki ultrahangvizsgálat, EKG, légzésfunkció, szemészeti kontroll, hallásvizsgálat, valamint bőrgyógyászati ellenőrzés, melanomaszűrés, sőt gerincvizsgálat is. A program kiegészíthető proaktív egészségmegőrzési elemekkel is: képzett szakemberek felmérik a dolgozók fittségi állapotát, és életmód-tanácsadást nyújtanak. A vizsgálatokat világszínvonalú GE Healthcare márkájú ultrahang- és EKG-készülékekkel és egyéb felső kategóriás egészségtechnológiai berendezésekkel végzik el.

„Örömmel vállaltuk az UNIQA Mobil Egészségközponthoz kapcsolódó orvosi feladatok ellátását, hiszen a Mediteam is az állapotfelmérések és prevenciós szűrővizsgálatok széles körű elterjesztésében érdekelt. Célunk, hogy – Nyugat-Európához hasonlóan – itthon is az egészségtudat lépjen a betegségtudat helyébe. Ugyanis ez nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók szempontjából is nagy jelentőségű” – nyilatkozta dr. Nagy Z. Zsolt, a Mediteam Zrt. vezérigazgatója.

Mit mutatnak a számok?


2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Táppénz, 2005–2013 című átfogó elemzéséből. Ez alatt az időszak alatt nemcsak a táppénzes napok száma lett kevesebb, de a táppénzes időszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet, mutat rá az összefoglaló.
A KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.
A Profession.hu HR-portál „Munka és egészség” kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról. Az állásportál tavalyi felmérése alapján ugyanis a dolgozók 32%-a félti a munkahelyét, 26%-uknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg. A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

„A magyar biztosítási piacon messze az egészségbiztosítás a legkevésbé érett ágazat. A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6%-a rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, hogy a terület a 2012-es adóváltozások óta kiemelten kedvezményezett, azaz sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik semmilyen adó- és járulékterhek sem a biztosítás díja, sem pedig a szolgáltatás után” – mutatott rá Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.
Hozzátette: bár a piac még nem teljesen érzett rá a vállalati gondoskodás e formájának jelentőségére, az UNIQA ennek ellenére szép eredményeket mondhat magáénak. A 2012–14-es időszakban a vállalati kötésű csoportos biztosítások éves átlagban 34,6%-kal nőttek, de a vezérigazgató-helyettes szerint ez továbbra is elmarad a valódi piaci szükséglettől.

Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada a vitálisan kimerült.  A munkavégzés minősége pedig nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelőssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megőrzése, illetve fejlesztése.
„Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést” – magyarázta Juhos András.

Prof. dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanára, akadémikus előadásában elmondta: két nagy betegségcsoport, a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek a hazai halálokok 80%-90%-át adják. Az előbbi betegségcsoport rizikótényezőinek nemzetközileg ajánlott – tudományos alapokra helyezett – szűrése és hosszú távú, előnyös befolyásolása a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozások ugrásszerű csökkenését eredményezné.  Hozzátette: bár a daganatos betegségek rizikótényezői már kevéssé ismertek, bizonyos genetikai prediszpozíciók korai felismerése előnyökkel járhat.
„A legfontosabb az olyan szűrővizsgálatok tudatos és a lakosság megfelelő csoportjaira való kiterjesztése, amelyek a daganatos betegségek korai, vagy preklinikai – tehát még tüneteket nem okozó – stádiumának felismerését eredményezik, mely ezekben az esetekben nagy százalékban nemcsak a betegség progressziójának lassítását, hanem a végleges gyógyulást is jelentheti” – magyarázta Prof. dr. Karádi István.

A tények beszélnek

A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a magyar lakosság 80%-a úgy gondolja, hogy a genetikai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel. Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89%-a elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. A válaszadók 61%-a (a férfiak 65, a nőknek csak 58%-a) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.
Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.
„A lakosság egészségi állapotának felmérési eredményei nagyon függnek a megkérdezettek körétől, hiszen nagyon nehéz az úgynevezett «free living population» vizsgálata, tehát azoké, akik teljesen panaszmentesek és gyakorlatilag csak elvétve jutnak orvoshoz. E csoport véleménye volna igazán releváns, szemben a gyakrabban különféle panaszokkal orvoshoz fordulókéval. Sajnos a magyar lakosság egészségtudatos életvitele – beleértve az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságot– még jelentős kívánnivalót hagy maga után” – mutatott rá Prof. dr. Karádi István.
Fitt vagy sem?

Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei május és augusztus között fővárosi és vidéki helyszíneken – városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A 20 helyszínen több mint 1000 önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzéséből szintén az látszik, hogyha tisztában vagyunk is a táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.

„Az UNIQA Mobil Egészségközpont adatai alapján a megvizsgált nők 76, és a férfiak 78%-ának csökkentenie kellene a testsúlyát, és ehhez többségüknek teljes életmódváltásra is szüksége lenne” – emelte ki a felmérés legszembetűnőbb eredményét Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, az UNIQA Biztosító egészségnagykövete.
Gyenesei Leila elmondta, a felmérésben részt vevők mintegy 93%-ának nem volt ideális a testsúlya: 83%-uknak fogynia, 10%-uknak pedig híznia kellene.
Míg kóros alultápláltsággal csak 0,6%-ban találkoztak, addig a vizsgált 1000 emberből 180 kórosan elhízott volt, azaz túlsúlyuknak egészségre ártalmas következményei is lehetnek. A mérésen részt vevő nők 58%-a, illetve a férfiak mindössze 41%-a rendelkezett megfelelő testtömegindexszel.
Érdekesség, hogy a vizsgált nők mintegy felének (42%) a vázizomrendszer erősítése is javasolt, a férfiaknál ez az arány mindössze 13%.
A felmérésen az UNIQA Mobil Egészségközpont állapotfelmérő készülékét használták, amely nyolc érintőpontos elektróda használatával, DSM-BIA technológiával működik, és maximális mérési pontosságot ad.
Az ingyenes állapotfelmérési vizsgálatok – az UNIQA hazai vállalati felelősségvállalási tevékenységének köszönhetően – az év végéig számos fővárosi és vidéki helyszínen folytatódnak.
Érdemes mindenkinek ellenőriznie TAJ-kártyáját
(2015.08.11) Biztosítási szemle

Új törvény lépett hatályba az egészségügyi alapellátásról, de sok részletszabályt csak később ismerhetünk meg, ha a kapcsolódó rendeletek is megjelennek. Érdemes ellenőrizni, hogy megvan-e, s ha igen, olvasható-e még a TAJ kártyánk – írja az adó.hu.  
Augusztus 1-én hatályba lépett a 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról. A legtöbb paragrafusa csak 2016. január 1-től alkalmazandó, és a később megjelenő miniszteri rendeletek fogják kitölteni tartalommal.
A törvény szerint az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.
A törvény 12.§-a 2016-tól előírja az úgynevezett kollegiális szakmai vezető intézményének újbóli bevezetését a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátást nyújtó fogorvosok esetében járásokhoz igazítottan, valamint megyei és országos szinten.
A tervek szerint a kistérségekben a háziorvosok maguk választhatják meg a vezetőt, aki „rálátna" a praxisokban zajló gyógyításra, adatokat gyűjtene, elemezne, a jó gyakorlatokat közkinccsé tenné. Az illetékes államtitkár-helyettes úgy fogalmazott, hogy elvárható lesz a betegtől, hogy adja le a kártyáját egy orvoshoz.
Sok embernek nincs már meg a TAJ kártyája, vagy tönkrement. Kimosták a mosógépben egy zsebben, vagy ráolvadtak a számok a műanyag tokra a melegben, vagy a költözéskor elveszett. Sokan nem jelentkeztek be egyetlen körzeti orvoshoz sem. Egy részük egészséges fiatal, másik részük minden problémájával magánorvoshoz megy, és sokan elmentek külföldre dolgozni, ahol biztosítottak. Ezekre alapozva nem lehet adatgyűjtést végezni és elemzést készíteni. Olyanok után is kapnak az orvosok kártyapénzt, akik magánorvoshoz járnak.
Annyi bizonyos, hogy a TAJ kártyának az eddigieknél jelentősebb szerepe lesz. Ezért nem elég, ha csak emlékszünk a számára. A TAJ kártya elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása esetén, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról is letölthető igénylőlapon TAJ kártya másodlat igényelhető. Az ország egész területén, bármely kormányhivatalnál igényelhető a TAJ kártya pótlása vagy cseréje. Ezért 3.000 forint szolgáltatási díjat kell fizetni. (Első új kártyáért nem kell.) A TAJ kártya pótlása, cseréje esetén az igényléséhez szükséges dokumentumokat kell benyújtani a kormányhivatalhoz.
Minden igényléshez szükséges:
  • személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyazonosító igazolvány - ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is, - érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély)
  • lakcímet, és/vagy tartózkodási helyet igazoló okmány (lakcímkártya).
Más dokumentumokra is szükség lehet az egyén körülményeitől függően, - például kiskorú törvényes képviselőjének eljárása esetén a törvényes képviselő személyazonosítására alkalmas igazolvány és a kiskorú születési anyakönyvi kivonata, - ezért érdeklődjünk előzetesen, vagy nézzünk utána az OEP honlapján.
A TAJ kártya önmagában nem elegendő az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására. Azon kívül egyéb, személyazonosításra alkalmas okirat (pl. személyazonosító igazolvány) felmutatása is szükséges. Ebből kifolyólag fontos, hogy a TAJ kártyán szereplő személyazonosító adatok azonosak legyenek a többi személyazonosításra alkalmas okiraton feltüntetett adatokkal. Azok változása esetén új TAJ kártya kiállításáról kell gondoskodnia a magánszemélynek.
Amennyiben például a TAJ kártya tulajdonosának családi- vagy utóneve megváltozik, akkor az ország területén bármely kormányhivatalnál, igénylőlapon kell a kártya adatmódosítását (cseréjét) kérni. A TAJ kártyával kapcsolatos ügyintézést személyesen vagy postai úton lehet lefolytatni. Tekintettel arra, hogy a postán küldött igénylés esetén az ügyfél azonosítása más módon nem lehetséges, csatolni kell az aláírt és kitöltött igénylőlap mellett, az azonosításhoz és az ügyintézéshez szükséges dokumentumok ügyfél által aláírt másolatát, illetve az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.
Aggasztó a magyarok egészségtudatossága
(2015.07.09) Biztosítási szemle

Ötből négy ember nem figyel oda teljes körűen az egészségére, és csak minden harmadik ember jár el rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra – derül ki az NN Biztosító és az Index közös felméréséből.
Az NN Biztosító és az Index.hu 9500 fő megkérdezésével készült közös felmérése azt vizsgálta, mennyire vagyunk felkészülve egy váratlan, súlyos betegségre. A válaszokból az derül ki, hogy kevéssé. Bár tartunk a betegségektől, csak 20 százalék figyel oda teljes körűen az egészségére, 52 százalék figyel a táplálkozásra, 60 százalék kerüli az olyan kockázatokat, mint például a dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás, és 41 százalék végez rendszeresen testmozgást, ugyanakkor ezekre együttesen csak a válaszadók ötöde törekszik. A nők valamivel többet tesznek egészségükért, leginkább a táplálkozás és a kockázatos szokások elkerülése terén.

Aggasztó eredmény, hogy a válaszadók alig harmada (30 százalék) jár rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra. A magasabb iskolai végzettségűek sem előrelátóbbak: az egyetemet vagy főiskolát végzettek között is csupán 32 százalék ez az arány. A nők e tekintetben sokkal tudatosabbak: míg a férfiaknak mindössze 19 százaléka vesz részt rendszeres szűréseken, a nők közel fele (46 százalék) él ezzel a lehetőséggel.

A daganatos megbetegedésekkel járó költségek mértékével a megkérdezettek fele nincs tisztában: 41 százalékuk alulbecsüli ezeket, míg 9 százalékuknak fogalma sincs a költségek mértékéről. Ezek után korántsem meglepő, hogy a felmérés szerint a megkérdezettek kevesebb mint a felének van egészségügyi célú megtakarítása, és csupán 10 százalék érzi magát anyagilag teljesen bebiztosítva egy esetleges betegség esetére.

„Összességében elmondható, hogy bár tartunk a betegségektől, mégsem teszünk eleget azért, hogy a betegségeket elkerüljük, vagy felkészüljünk rájuk. Sokakban nem tudatosul, hogy egy váratlan betegség több millió forintnyi nem várt anyagi terhet zúdíthat a betegekre és környezetükre. Hiszen többek között a társadalombiztosítás által nem finanszírozott vagy a hosszú várakozási idő miatt inkább magánellátásban igényelt vizsgálatok, kezelések jelentős többletköltséggel járnak, nem beszélve a munkából való huzamosabb kiesésről” – mondta Szabó Anikó, az NN marketing-, kommunikációs és termékmenedzsment-igazgatója. A súlyos betegségektől való félelmeinken enyhíthetünk, ha teszünk a megelőzésért azzal, hogy rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra és megfelelő életmóddal csökkentjük a kockázatokat. Emellett azonban egy komoly betegség anyagi terheire is érdemes felkészülni, hogy csak a felépülésre lehessen koncentrálni, ha baj van.
Átlagosan másfél hónap a várakozási idő a diagnosztikai vizsgálatokra
(2015.06.10) Biztosítási szemle

A közelmúltban látott napvilágot az az elképzelés, amely a várólisták csökkentését irányozza elő a képalkotó, diagnosztikai vizsgálatok esetében. A tervezet szerint el kellene érni, hogy egy daganatgyanús beteg 14 napon belül időpontot kapjon a számára szükséges diagnosztikai vizsgálatra.
A betegek megfelelő és gyors ellátását megnehezítő várólistákkal ma valóban számolni kell: ha valakinek nincs pénze arra, hogy egyből bekerülhessen egy fizetős diagnosztikai eljárást biztosító helyre, akkor átlagosan másfél hónapot kell várnia arra, hogy elmehessen a szükséges vizsgálatra. Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet az Union Biztosító és a Psyma Hungary a közelmúltban készített.
A munkavállalók körében készült reprezentatív felmérés adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek egyharmada vett már részt valaha valamilyen MR/CT/PET-CT/Cardio-CT vizsgálaton, az elmúlt egy év során pedig 10 százalékuk, és legnagyobb számban a nők illetve a 45-55 évesek mentek el valamilyen képalkotó vizsgálatra 2014-ben. Az adatok azt mutatják, hogy a betegek csupán egyötöde kapott  időpontot, s a szükséges MR/CT vizsgálatra is egy héten belül sor kerülhetett. (Ebben szerepet játszhat, hogy feltehetően ebben a körben sokan már magánbetegek voltak, hiszen az MR/CT vizsgálatokon sok beteg fizetős betegként vesz részt.) A többieknek viszont hosszabb-rövidebb időt már várniuk kellett, mert őket várólistára tették. A várakozók 21 százalékának több mint 2 hónapot kellett várnia a vizsgálatra, 17 százaléknak pedig 1-2 hónapot. 31 százaléknyian 3-4 hetet vártak, ugyancsak 31 százaléknyian pedig 1-2 héten belül jutottak el a vizsgálatra.

A túlzott várakozási idő is szerepet játszhat abban, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége, 95 százaléka az MR/CT/PET-CT/Cardio-CT vizsgálatok területén fejlődést/fejlesztést várna el, 71 százalék szerint kifejezetten nagymértékű fejlődés szükséges. Az előrelépésben a piacon egyre nagyobb számban megjelenő magán-egészségbiztosítások is segíthetnek. A felmérésben résztvevők 35 százalékát például kifejezetten érdekelné egy olyan biztosítás, amely a nagyértékű képalkotó, diagnosztikai vizsgálatok szervezését és térítését biztosítaná az ügyfelek számára. 23 százaléknyian pedig azért érdeklődnének a magán-egészségbiztosítás iránt, mert az a rákos megbetegedések esetén tudna anyagi segítséget nyújtani a betegek számára.
Tízből hét ember anyagilag nincs felkészülve egy súlyos betegségre
(2015.05.21) Biztosítási szemle

Az NN Biztosító egészség-kutatása szerint a magyarok 70 százaléka nincs anyagilag felkészülve egy súlyos, hosszantartó betegségre, pedig minden második ember aggódik az egészségéért. Egy komoly megbetegedés miatt évekre is kieshetünk a munkából, miközben a betegség kezelése tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést, amin csak kismértékben enyhít a táppénz: az érvényes szabályozás szerint legfeljebb egy éven át, a jövedelem 50-60 százalékára, de maximum havi 217 ezer forint táppénzre számíthatunk egy elhúzódó betegállományban.  
Az NN -100 ezer forintnál magasabb havi nettó jövedelemmel rendelkezőkre nézve- reprezentatív mintán végzett felmérése szerint a magyarok 70 százaléka nincs felkészülve anyagilag egy váratlanul bekövetkező, súlyos betegség kezelésének finanszírozására. A felmérésben résztvevőknek csak 13 százaléka rendelkezik egészségügyi magánbiztosítással, pedig minden második megkérdezett aggódik az egészségéért és saját egészségi állapotát sem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos megbetegedésektől tartanak a válaszadók: 72 százalék tart bármilyen rákos megbetegedéstől. A nők körében a mellrák miatt aggódnak a legtöbben: 65 százalékuk fél az emlő daganatos megbetegedésétől.
Magyarországon legfeljebb egy évre jár táppénz, melynek alapja a jövedelem 50 vagy 60 százaléka. Kétéves, folyamatos társadalombiztosítással járó jogviszony esetén az előző évi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszony esetén pedig 50 százaléka; kórházban való tartózkodás alatt pedig minden esetben 50 százaléka. A magasabb jövedelemmel rendelkezők számára lényeges tényező, hogy a táppénz napi összegét a törvényhozó az aktuális havi minimálbér kétszeresének harmincad részében maximalizálta. Ez idén napi 7000 forintot jelent, vagyis a táppénz maximális összege (31 naptári nappal számolva) havi 217 ezer forintnál nem lehet magasabb. Egy súlyos, daganatos megbetegedés, melynek teljes gyógyulási ideje 5 év, az egyébként is alacsony megtakarításokkal rendelkező családokat teljesen ellehetetlenítheti.
A súlyos betegségektől való félelmeinken enyhíthetünk, ha teszünk a megelőzésért azzal, hogy rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra és megfelelő életmóddal csökkentjük a kockázatokat. Emellett azonban egy komoly betegség anyagi terheire is érdemes felkészülni.  Az NN Biztosító új egészségbiztosítási terméke azoknak nyújt megoldást, akik betegség esetén a lehető legjobb esélyekkel akarnak indulni a gyógyulás felé. Segítségével finanszírozhatók a társadalombiztosítás által nem, vagy csak hosszú várakozási idő után igénybe vehető kezelések, és ellensúlyozható a jövedelemkiesés. Már kisebb rendszeres ráfordítással is jelentős anyagi könnyítést nyújt a biztosítás: 30 évesen, 3500 forint biztosítási díj fizetésével mellrák diagnózis esetén 5,7 millió forintos egyösszegű kifizetés jár. 35 évesen, 4500 forintos havidíjjal a kifizetés 6,2 millió forint, 40 évesen pedig ugyanekkora havidíj esetén 4,8 millió forint.
Daganatos megbetegedések számokban
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma hazánkban, miközben évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Magyarország népességéhez viszonyítva világelső a tüdőrák, a vastag- és végbélrák okozta elhalálozásban, az emlőrák pedig a nők esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan szerencsére egyre többen és nagyobb arányban gyógyulnak ki a rosszindulatú betegségekből. A gyógyulás ugyanakkor a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.
Már nem csak a tehetősek járnak magánorvoshoz
(2015.05.20) Biztosítási szemle

Már nemcsak a tehetősek járnak magánorvoshoz, hanem mindinkább az átlagos – havi 90-150 ezer forint közötti - jövedelmi viszonyok között élők is – derül ki egy friss felmérésből. Utóbbiak különösen méltánytalannak tartják, hogy hiába fizetnek egészségbiztosítási járulékot, azt a magánszolgáltatásokra nem tudják felhasználni – írja a Világgazdaság.hu.
A magán-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőknek egyre kevésbé tetszik, hogy a nagy közös kasszába befizetett járulékforintjaikat nem tudják felhasználni erre a célra – derült ki a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet, valamint a Szinapszis Kft. több, mint ezer fős, 25-60 év közötti budapestieket és Pest megyeieket vizsgáló reprezentatív kutatásából.
A felmérésben résztvevők többsége (58 százalék) azt szeretné, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék.  A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP ugyanúgy kifizetné a magánszolgáltatónak az ellátás ellenértékét, ahogyan azt teszi az állami szolgáltató esetében, és a pácienseknek csak az e feletti részt kellene kifizetniük.

A megkérdezettek 91 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért az állami egészségügyi ellátásért, amit a befizetéseikért cserében ma kapnak, nem érdemes befizetni a járulékot. Mindössze 9 százalék gondolta úgy, a teljesítmény arányban áll a befizetésekkel. Ám, ha csak azokat kérdezték, akik vettek is igénybe valamilyen állami egészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben, már csak 5 százalék volt az elégedettek aránya. Ráadásul – mutatott rá Lantos Gabriella – a kutatásban részt vevők kétharmada szerint az állami ellátásban is fizetnie kell,  de, miután ott már a hálapénzért sem biztosan kap minőségi ellátást, inkább választja a magánt.
Összességében a megkérdezettek 56 százaléka volt az elmúlt két évben magánorvosnál, alapvetően három okból: a gyorsaság, a bánásmód miatt, valamint, mert előre tudható, mennyibe fog kerülni az ellátás. A legnagyobb arányban fogászati, nőgyógyászati ellátás, valamint laborvizsgálat és CT-MR-vizsgálat miatt keresnek fel magánszolgáltatót. A legnagyobb elfogadottsága a magán szakorvosoknak van, őket a magánklinikák követik.
Felkészületlenül érnek minket a komoly betegségek
(2015.04.29) Biztosítási szemle

Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma: 300 ezer rákbeteg él ma közöttünk! Szerencsére azonban egyre többen élik túl a betegséget a hatékonyabb, ám egyre költségesebb terápiáknak köszönhetően. Az NN új biztosítása átfogó segítséget nyújt a betegeknek a legnehezebb, anyagilag is megterhelő időszakban.
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma Magyarországon, miközben évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Magyarország a népességhez viszonyítva világelső a tüdőrák, a vastag- és végbélrák okozta elhalálozásban, az emlőrák pedig a nők esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan szerencsére egyre többen gyógyulnak ki a daganatos megbetegedésekből. A gyógyulás ugyanakkor a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.
Egy súlyos betegség több millió forintos váratlan terhet jelent a betegnek és családjának, erre pedig az alacsony megtakarítási ráta mellett a hazai családok többsége nincs felkészülve.  Ezen igyekszik segíteni az NN Biztosító speciális, testre szabható egészségbiztosítási terméke, amely megbetegedés esetén nyújt átfogó támogatást az érintetteknek.
„A nők esetében a leghatékonyabb kezelés mellett az emlőrákos betegek teljes gyógyulásának valószínűsége ma már átlagosan 60-70 százalékos, de akár a 95 százalékot is elérheti, ha időben felismerik a betegséget.” – mondta el Bodnár Ágnes, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnökségi tagja. A társadalombiztosítás által nem finanszírozott, vagy a hosszú várakozási idő miatt inkább magánellátásban igényelt vizsgálatok, kezelések viszont jelentős többletköltséggel járnak, amely – a munkából való huzamosabb kiesést is ideszámítva – legalább 3, de akár a 7 millió forintnyi nem várt anyagi terhet zúdít a betegekre és környezetükre. Emlő-ultrahang, CT, MRI vizsgálatok, kapszulás endoszkópiás vizsgálat – csak néhány példa arra, hogy mi mindenre kell esetenként saját zsebből előteremteni a forrásokat a kezelések során.
„Én csak az első, téves diagnózis után 10 hónappal tudtam meg, hogy beteg vagyok” – mondta el egy, az emlőrákból szerencsésen felépült beteg, Laár Anikó. „Ha már akkor lett volna lehetőségem a másodlagos orvosi véleményre – amely például az NN egészségügyi biztosítás részeként elérhető – hamarabb megkezdődhetett volna a terápiám. Nem aggódtam volna annyira amiatt sem, hogy a férjem egyedüli családfenntartóvá lép elő, ha már a kezelésem megkezdésekor hozzájutok a biztosítási összeghez, amely esetemben akár több millió forint is lehetett volna.”
Az NN biztosítási csomagját azoknak szánja, akik szeretnének felkészülni a váratlan helyzetre és a legjobb esélyekkel indulni egy komoly betegség elleni küzdelemben.
„A biztosításunk ellensúlyozza a kieső jövedelem hatását és fedezetet nyújt a terápia közben felmerülő költségekre is. A rendszeres szűrés és a kockázatot csökkentő életmód a legfontosabb, de ez sem óv meg minden esetben a bajtól, ezért a betegség hatékony kezelésének anyagi oldaláról is gondoskodni kell. Fontos, hogy a beteg és családja a gyógyulásra koncentrálhasson és a megváltozott élethelyzetben legalább az anyagiak ne jelentsenek plusz terhet”– hangsúlyozta Szabó Anikó, az NN marketing, kommunikációs és termékmenedzsment igazgatója. „Egy 30 éves nő például már havi 3500 forint biztosítási díj fizetésével olyan védelmi csomagot kap, amelyhez mellrák diagnózis esetén 5,7 millió forintos egyösszegű kifizetés jár. 35 évesen, 4500 forintos havidíjjal a kifizetés 6,2 millió forint, 40 évesen pedig ugyanekkora havidíj esetén 4,8 millió forint. Az anyagi segítségen túl ezek a díjak magukban foglalják azt is, hogy ügyfeleinket 7/24 orvosi tanácsadással támogatjuk, valamint hazai és külföldi második orvosi véleményt is elérhetővé teszünk számukra” – tette hozzá Szabó Anikó.
Bodnár Ágnes kiemelte: „Sokkal többen is túlélhetnék a daganatos betegségeket, ha az emberek egészségesebb életet élnének, és főleg, ha elmennének a szűrővizsgálatokra. Sajnos ez ma még nem gyakorlat. A GKI Gazdaságkutató friss kutatása szerint ma az emberek 48 százaléka arra hivatkozva nem jár szűrésre, hogy nem kap meghívót rá, 23 százalékuk pedig azzal magyarázza a távolmaradását, hogy nincs ideje rá.”
Az NN az új biztosításból származó díjbevétele egy százalékát a Rákbetegek Országos Szervezetének ajánlotta fel, amelyet a szervezet betegségmegelőzésre és betegtámogatásra fordíthat.
Szűrések
A méhnyakrák-szűrés a 25-64 éves nők számára háromévente, az emlőrák-szűrés a 45-64 éves nőknek kétévente, a tüdőszűrés 40 év felett mindkét nem számára évente biztosított. Az 50-70 év közötti férfiak prosztataszűrése a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti jelleggel működik. Az OEP ajánlása szerint csontsűrűség vizsgálathoz 65 éves kor felett kétévente, EKG-hoz, vérnyomásméréshez, valamint laborvizsgálathoz 5 évente férnek hozzá ingyenesen a biztosítottak.
Orvosi esetek
2015 április 01. HVG

Ahogy a politikát, az egyéni döntéseket sem a hosszú távú előrelátás dominálja. Így viszont nehéz egészségbiztosítást eladni.

Valóságos eufória lett úrrá a Magyar Biztosítók Szövetségén (Mabisz) és a Generali Biztosítón, amikor 2011 végén a parlament megszavazta a munkáltató által kötött egészségbiztosítások díjának adó- és járulékmentességét. Ettől azt várták, hogy rövid időn belül, akár már 2-3 év alatt, 50 milliárd forintosra nőhet ez az új piac. Ezzel párhuzamosan pedig a magán-egészségügyi ellátás is megerősödhet. A 2012-es év semmi jelét sem adta a várt fellendülésnek, de ezt még egyszerű volt megmagyarázni. A hirtelen jött jogszabályra ugyanis senki sem volt felkészülve, a vállalatok nem kalkuláltak ezzel az új „cafeterialehetőséggel”, ezért nem is szerepelt az akkor már kész éves terveikben.
A jogszabályváltozás óta azonban eltelt három teljes év, és nyilvánvalóvá vált, hogy a remélt viharos fellendülés még várat magára. Az egészségbiztosítási vagy – a szakma által inkább preferált elnevezéssel – betegségbiztosítási szerződésekre kifizetett díjak ugyanis a 2011-ben regisztrált 6 milliárd forintról 9,5 milliárdra nőttek. Ez önmagában jelentős, csaknem 60 százalékos növekedés, ám messze elmarad a piac korábban prognosztizált száguldásától. Eközben nem nőtt a szerződések száma: 50–55 ezer ilyen kontraktust számol a Mabisz. Igaz, ezek egy része csoportos, céges egészségbiztosítás – így tehát több embert érint, mint ahányra pusztán a szerződések számából következtetni lehetne.
Sokan azt várták a tavalyi év végén, hogy az egészségügyért felelős új államtitkár, Zombor Gábor szakmai konferencián bejelenti: zöld utat kap a köz- és a magánfinanszírozott egészségügy szimbiózisa. A biztosítási szakma számára ez azt jelentette volna, hogy az állami infrastruktúra közös vagy osztott használata és finanszírozása lendületet adhat a piacnak. Ám a várakozásokat lehűtötte, hogy az államtitkár a kormányfő határozott üzenetét közvetítve leszögezte: a magán és az állami sem egymással, sem a betegeken nem osztozik. Márpedig a köz és a magán valamiféle szabályozott együttműködése nélkül alapvetően hiányzik a biztosítási szolgáltatások mögül az infrastruktúra.
Még a körvonala sem látszik egyelőre a magánkézben lévő rendelőkön és diagnosztikai kapacitásokon kívül annak, hogy országszerte magánkórházak nyújtsanak szolgáltatást a biztosítóknak. E nélkül pedig a biztosítók sem tudnak az ügyfeleiknek a járóbeteg-ellátásban elérhető szakorvosi vizsgálatokon és beavatkozásokon túl mást ajánlani. Azt mindenesetre érdeklődéssel várja az egészségügyi és a biztosítási szakma egyaránt, hogy a tavaly beharangozott Duna Medical Center fővárosi magánkórház-vállalkozás milyen betegségbiztosítást tud majd kínálni ügyfeleinek. Úgy tudni, már van jelölt erre a pénzügyi szolgáltatásra, de a részletekkel majd csak nyáron, a járóbeteg-rendelő megnyitásakor áll a nyilvánosság elé a cég.
Mivel a biztosítás kínálati piac, nem az ügyfelek igénye, kereslete határozza meg az üzletmenetet, hanem az, mire keltik fel a vásárlók igényét. Így érthető, hogy az egészségbiztosítási piac izmosodását a szolgáltatási háttér hiányosságain kívül az is gátolja, hogy a biztosítási ügynökök elsősorban az életbiztosítás eladásában érdekeltek. Új bestseller lett a tavaly az Országgyűlés által odaítélt 20 százalékos adókedvezmény okán a nyugdíjbiztosítás, ami két módon is konkurense az egészségbiztosítási ágazatnak. Egyrészt hosszú távú megtakarításként működik, így fedezetet nyújthat jövőbeli betegséggel járó kiadásokra, például kifizethető belőle a közfinanszírozott egészségügyben a hálapénz. Másrészt a rövid és hosszú távú megtakarítások egymással versenyeznek: a lakosság zömének jövedelmi viszonyai jó esetben is vagy az egyiket, vagy a másikat teszik elérhetővé. Az egymillió tagot számláló egészségpénztárak, ha nem is biztosítóként működnek, a munkavállalók egynegyedének megtakarítási lehetőséget kínálnak jövőbeli egészségügyi kiadásokhoz, és a gyógyszervásárláson kívül a magánorvosi szolgáltatások megvásárlását is segítik – évente 50 milliárd forint értékben.
Az előtakarékosságnak fontos szerepe lenne például a krónikus betegek ellátásánál. Kormányokon átívelő módon többször is felmerült, hogy az időskori gondoskodásra lehessen – akár a társadalombiztosítónál elkülönített számlán – biztosítást kötni. Ebből mindössze annyi valósult meg, hogy a piac kínál ilyen szolgáltatást, de csupán összegbiztosítások formájában. A betegségbiztosítások zöme máig ilyen: a baj bekövetkeztére meghatározott összeget kínál – fogd a pénzt és fuss alapon – szolgáltatást azonban nem tud adni. Hiszen alapvető hiányok vannak az ápolásban, az idős betegek otthoni ellátásában, gondozásában, amelynek rendszere, infrastruktúrája és humán háttere máig kimerül az Erdélyből idecsábított asszonyok nyújtotta – többnyire szakképzetlen – gondozási szolgáltatásban.
Az alapprobléma a rendszerváltás óta változatlan. A legális sosem lesz versenyképes a szürke szférával. Amíg hálapénzért lehet előnyöket venni, az mindig olcsóbb, mint bármely, a tényleges díján megfizetett szolgáltatás. Ráadásul a duplán finanszírozott ellátás sem kedvez a biztosításnak – hiszen a tb-járulék vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól az sem mentesít, ha valaki a magánbiztosítása révén vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat. Vagy megfordítva: a társadalombiztosító még részben sem fizet a magánszolgáltatónál igénybe vett egészségügyi ellátásokért a saját biztosítottjai után.
Azt nem lehet ugyan mondani, hogy a biztosítók ugrásra készen várnak arra, hogy belépjenek az egészségpiacra, de azt igen, hogy erősen figyelnek a lehetőségekre, időről időre mérlegelik annak a kockázatát, hogy új ajánlattal, termékkel rukkoljanak ki. Igyekeznek jól használható modulokat összerakni, így egyetlen módozatban lehet többféle összegbiztosítás, az úgynevezett rettegett betegségek bekövetkeztére nagyobb összegű anyagi támogatás, de számos, természetben igénybe vehető szolgáltatás is, kezdve az évente egyszeri szűrésektől az egynapos sebészeti műtétekig. Ám ezekben is lényegében tabu a kórházi ellátás, az legfeljebb az egyágyas, televíziós, hűtőszekrényes szoba többletköltségének az átvállalásáig terjed.
GÁTI JÚLIA
Egészségbiztosítás: jogszabályban rögzítenék a támogatottak körét
(2015.01.05) Biztosítási szemle

Jogszabályban rögzítenék, pontosan kik és mennyivel részesedhetnek az egészségbiztosításból a jövőben – derül ki az egészségügy 2020-ig terjedő stratégiai tervéből. Az EMMI dokumentuma a hatékonyabban működő intézményrendszer mellett az egyéni felelősségvállalás érvényesítését is kiemeli, az egészségügyi források GDP-arányos növeléséhez pedig „innovatív” megoldásokat emleget – írja a Világgazdaság.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma decemberben a kormány elé terjesztette a 2020-ig terjedő időszak egészségügyi ágazati stratégiát. A dokumentum az egészségügy egyik legégetőbb, évek, de inkább évtizedek óta megoldatlan problémájára, az alulfinanszírozottságra igyekszik gyógyírt keresni olyan „innovatív megközelítések” formájában, amelyek segítenének a közfinanszírozás forrásainak szélesítésében.
Az EMMI szerint az plusz források strukturált bevonása nélkül a költségvetésnek egy folyamatosan növekvő mértékű költségvetési hozzájárulással kell terveznie, még a belső hatékonyság maximális kiaknázása mellett is. Tekintettel az egészségügy merev költségstruktúrájára, a fix költségek és ezen belül a humán erőforrás költségek magas arányára, eltérő gazdasági pálya mellett is nyomás nehezedik a költségvetésre.
Az „innováció” az egészségügyi és szociális ellátások határterületén megjelenő szolgáltatási formák bevezetésében is megjelenne a dokumentum szerint. A mostani stratégiában azt írják: meg kell határozni a nemzeti kockázatközösség egy főre jutó támogatási összegének kiszámítási módját, valamint „pontosítani” és jogszabályban rögzíteni a támogatott kört. Magyarul azt, hogy kik is a biztosítottak, és hogy mennyit költ rájuk – elvileg – az egészségbiztosító.
Az egészségügy még mindig nem működik kellően hatékonyan, vagyis még itt is vannak kiaknázható tartalékok. Ezek feltárása mellett az ágazat vezetése úgy látja: az eredményes kezelés eléréséhez szükséges legalacsonyabb kiadási szintre érdemes optimalizálni az ellátórendszer működését, ezen keresztül emelve a költséghatékonyságot. „Nemzetközi kutatások eredményei is alátámasztják, hogy a népegészségügyi prevenció fókuszú aktivitás erősítése, az egészségegyenlőtlenségek csökkentése hosszú távon segítik az egészségügyi ellátórendszer költséghatékony működését” – érvelnek.
Magán egészségpiac: a GDP 1 százaléka
A stratégia kidolgozói szerint a gyógyszer-finanszírozás területe az egyetlen, ahol a szolidaritási elveken túl mindenki átlátható rendszerben finanszírozza saját forrásból a gyógyítását. A magánkiadások arányát a GDP 2,3 százalékára teszik. Ezen belül a gyógyszerkiadások aránya a legmagasabb, de ezt csaknem eléri a szakellátási költés, ami azt jelenti, hogy egy, a GDP 1 százalékára rúgó magán egészségpiac működik Magyarországon. Emellett létezik a strukturálatlan és átláthatatlan hálapénzrendszer.
Vissza a tartalomhoz